Queho: Las Vegas Első Renegát Bűnözője – II. Rész
A múlt héten kezdtük el Queho történetét, íme a második rész:
Nem sokkal a két aranyásó megölése után, 1919. január 21-én, Maude Douglas, egy bányász felesége, éjjel hangokat hallott a kamrájukban. Mrs. Douglas lement megnézni, majd férje egy lövést hallott.
A hang irányába indult ő is, ahol Maude-ot holtan találta, mellkasán lőtt sebbel. A hatóságok a helyszínen Queho lábnyomait vélték felfedezni, és azonnal őt gyanúsították. Volt egy tanú, egy négyéves kisfiú, aki azt mondta, hogy a férj ölte meg a nőt, de senki sem hallgatott rá. A hatóságok újra hajtóvadászatot indítottak a renegát indián után.
A fejére kitűzött jutalmat 3000 dollárra emelték, és Sam Gay seriff elrendelte, hogy Frank Wait helyettese toborozzon egy csapatot, a legjobb nyomkövetőkkel, hogy élve vagy halva kézre kerítsék Quehót. A nyomokat egészen Las Vegas Washig követték, de ott elveszítették. Wait további embereket hívott, majd két csoportra osztotta őket. A hajtóvadászat majdnem két hónapig tartott, faggyal és hóval dacolva. Bár Quehót nem találták meg, a rendőrök két korábban eltűnt bányász csontvázára bukkantak. Bizonyíték nem volt — de a halálesetekért ismét Quehót tették felelőssé.
Ahogy az évek során újabb és újabb állítólagos Queho-észlelések történtek, a seriffhelyettes, Frank Wait időről időre újraindította a keresést azon a vidéken, ahol később a Boulder-gát (ma Hoover-gát) épült, egészen délre, Searchlight térségéig. Mivel azonban több gyilkosság nem történt, az emberek lassan elvesztették az érdeklődésüket a rejtőzködő indián iránt.
Queho végleg eltűnik
Utolsó hitelesnek tartott észlelése 1930 februárjában történt: egy Las Vegas-i rendőr látta, amint a férfi épp a Fremont Streeten sétál. Azonnal erősítést hívott, de mire a kollégák odaértek, Queho ismét eltűnt.
A legenda már majdnem feledésbe merült, amikor 1940. február 18-án három aranyásó – Charles Kenyon és az Art–Schroeder fivérek – egy mumifikálódott indián holttestet találtak egy magaslati barlangban a Black Canyon oldalában. A test mellett volt egy Winchester puska, ruhák, főzőeszközök, szerszámok és egy jelvény.
Frank Wait, aki ekkor már Las Vegas rendőrfőnöke volt, azonnal a helyszínre ment, és felismerte a maradványokat: szerinte Queho volt az. Néhány nappal később, február 21-én a Las Vegas Review-Journal címlapon hozta Queho megtalálását.
Marakodás Queho maradványaiért
Kenyon később sikertelenül próbálta behajtani a vérdíjat, melyet a rendőrség tűzött ki Queho-ra. Ezután azt akarta, hogy a testet adják neki, sőt azzal fenyegetőzött, hogy eladja a Las Vegas-i Elks Clubnak kiállítási célra. A bíróság végül megtiltotta neki, hogy a maradványokat eladja.
Ekkor több indián is előlépett, magát Queho örökösének vallva. A test addig is a ravatalozóban maradt, a tárolás költségei viszont egyre nőttek. Amikor Kenyon és az „örökösök” egyszer csak eltűntek, a bíró kimondta, hogy a temetkezési vállalat jogosult a testre. Három év huzavona után a cég ultimátumot adott: ha nem fizetik ki a költségeket, elhamvasztja a maradványokat, és a sivatagban szórja szét a hamvakat.
Ekkor a régi ellenfél, Frank Wait kifizette a számlát, és a testet a Las Vegas-i Elks Clubnak adta át. A klub ekkoriban szervezte a város legnagyobb ünnepét, a „Helldoradót”, és a maradványokat kiállították: üveges vitrinben, mesterséges barlangot építve köré, a hozzá tartozó tárgyakkal együtt. A testet az 1950-es évek elejéig nyilvánosan mutogatták, sőt egyszer még a Helldorado-felvonuláson is „részt vett”.
Később a klub megvált a maradványoktól, amelyek magánszemélyekhez kerültek, végül pedig a Nevadai Egyetem Természettudományi Múzeumába. Ott őrizték a hetvenes évek közepéig, amikor egy nyugdíjas ügyvéd, Roland H. Wiley megszerezte, hogy végre méltó temetést adhasson neki. 1975. november 6-án, Wiley Pahrump Valley-i birtokán tartották a szertartást, amelyen Frank Wait is részt vett. A sajtónak azt mondta: megkönnyebbült, hogy régi ellenfele végre békére lelt.
Zárszó
Élete során Quehót 23 ember halálával hozták kapcsolatba, Nevada első „közellenségének” és az állam történetének első sorozatgyilkosának nevezték. Sokan kegyetlen gyilkosnak tartják, mások szerint viszont egy elnyomott, üldözött ember volt, akit több bűnért is ártatlanul tettek felelőssé. Hogy mi az igazság, az vélhetően sosem fog kiderülni.
