Donald Trump Felemelkedése és Bukása
Mostanában folyamatosan találkozni Donald Trump nevével. Megkerülhetetlen alakja lett nem csak az amerikai gazdaságnak, de már az amerikai politikának is.
Négy évet lehúzott a Fehér Házban is, és most arra készül, hogy Kamala Harrisszel szemben megmérettesse magát novemberben. A nyár folyamán túlélt egy merényletet – nem az elsőt –, de ezeken kívül is egészen kivételes és izgalmas múltja van Trumpnak. Lehet őt szeretni és nem szeretni, lehet rengeteget kritizálni, élcelődni néhány megszólalásán, de mi most nem ezt fogjuk tenni. Hanem arról fogunk nektek mesélni, hogyan látta meg a lehetőséget Atlantic Cityben a milliárdos, majd hogyan bukott el…
Az Atlantic City-i felemelkedés
Donald Trump első nagy dobása Atlantic City-ben az volt, amikor 1984-ben megnyitotta a Trump Plaza-t, majd 1985-ben felvásárolta a Hilton Kaszinót, amelyet átnevezett Trump Castle-re (később Trump Marinára). Ezek a kaszinók szimbólumai voltak a luxusnak, és hozzájárultak ahhoz, hogy Trump a város egyik legnagyobb kaszinómágnása legyen. 1990-ben megnyitotta a Trump Taj Mahalt, amit akkoriban „a világ nyolcadik csodájának” neveztek. A megnyitón a kor legnagyobb hírességei vettek részt, ott volt többek között Michael Jackson is.
Trump kaszinói extravagáns stílusuk és grandiózus designjuk miatt hamar népszerűek lettek. A Trump Taj Mahal például abban az időben a világ legnagyobb kaszinójának számított, és több ezer nyerőgépet, illetve asztali játékot kínált, mint a póker, a blackjack vagy a baccarat. Trump üzleti stratégiája arra épült, hogy mindenkinél nagyobb és látványosabb legyen, ezzel akarta bevonzani a turistákat Atlantic Citybe.
A bukás okai
A Trump kaszinóbirodalom azonban nem volt mentes a problémáktól. A projektek hatalmas költségekkel jártak, és Trump gyakran jelentős hitelekből finanszírozta az építkezéseket. A Trump Taj Mahal megnyitása után hamar világossá vált, hogy a kaszinó nem termel elég bevételt ahhoz, hogy fedezze az adósságokat. Ennek következtében a Trump Taj Mahal hamar csődvédelmet kért, mindössze egy évvel a megnyitás után.
Az Atlantic City-i gazdasági helyzet romlott, a városban az 1990-es évektől egyre több kaszinó épült, és a verseny élesedett. Emellett a kaszinókat megterhelte a növekvő adósság és a gazdasági válság is, ami súlyosan érintette Trump birodalmát. A Taj Mahal és a Trump Plaza mellett más Trump-kaszinók is folyamatos pénzügyi gondokkal küzdöttek, aminek következtében több alkalommal is csődvédelmet kértek.
A végjáték
2014-re Trump már gyakorlatilag teljesen kiszállt az Atlantic City-i kaszinóbizniszből. Bár a kaszinók még viselték a nevét, ő maga már csak névleges részesedéssel rendelkezett, és az irányítást más befektetők vették át. A Trump Plaza 2014-ben bezárt, majd 2016-ban a Trump Taj Mahal is végleg lehúzta a rolót, miután évekig küzdött a nyereségességért.
Trump bukása Atlantic City-ben tanulságos történet a kaszinóipar kihívásairól és a rossz üzleti döntésekről. Míg Trump egy ideig a város egyik legnagyobb kaszinótulajdonosa volt, végül az adósságok és a gazdasági realitások legyőzték a grandiózus terveket. Az Atlantic City-i kaland hozzájárult ugyan Trump hírnevéhez, ugyanakkor rámutatott arra is, hogy még a legnagyobb üzletemberek is szembesülhetnek is elbukhatnak ebben az iparágban.
Atlantic City mára más irányba indult el, és bár Trump kaszinói már nincsenek jelen, az örökségük tovább él a város történetében.
